2013. június 9-én a Duna 891 centiméteren tetőzött Budapestnél — azóta is ez minden idők legnagyobb árvize. Ma – centiméter. A két szint között – méter van: nagyjából egy háromemeletes ház. Ugyanaz a folyó, ugyanaz a mérce.
Paks és a Duna · miért állt le az atomerőmű?
Paks és a Duna miért állt le az atomerőmű?
Az ország legnagyobb erőművének nincs hűtőtornya — a Duna a hűtőtorony. Most a folyó annyira leapadt, hogy ez a rendszer nem működik.
Az aktív zóna 267-ről 297 °C-ra melegíti a vizet, ami 123 bar nyomáson nem tud felforrni. Hat hurok kering minden blokkban, hat vízszintes gőzfejlesztőn át — ez a víz soha nem hagyja el a hermetikus teret.
A gőzfejlesztő falán át a hő 46 baros gőzt csinál egy másik, tiszta vízkörből. Ez hajtja blokkonként a két turbinát és az 500 MW-os generátort, majd a fáradt gőz a kondenzátorba jut. A két kör vize sosem keveredik.
A kondenzátor csövein blokkonként ~25 m³/s Duna-víz fut át: ez csapatja le a gőzt, és ~8 °C-kal melegebben megy vissza a folyóba. Paksnak nincs hűtőtornya — a Duna maga a hűtőtorony. Ha a Duna nem elérhető, az egész lánc megáll.
A mérce nullpontja egy régen kijelölt kisvízszint — a Tisza Szegednél −232 cm-nél is több méter mély. A mínusz azt mutatja: a víz a valaha megszokott kisvíz alatt jár.
A kotrások és a folyószabályozás miatt a meder Budapestnél kb. 1,5 métert vágódott be száz év alatt. Ugyanennyi víz ma alacsonyabb vízállást mutat, mint a dédszüleink idejében.
Kisvíznél a hajók merülését korlátozzák — egy 1600 tonnás uszály most kb. 700–900 tonnával mehet. Ami nem fér a hajóra, kamionra kerül: egy uszály ≈ 40 kamion.
Egy duzzasztott tározó a kiskörei vízlépcső mögött — ezért tartja a szintjét akkor is, amikor lejjebb a Tisza rekordokat dönt. Aszályban ez az Alföld egyik tartaléka.
| Víz | Ország | Állomás | Vízállás | 24 óra | Trend | Eddigi min. | Ettől ▲ | Vízhozam | Vízhő |
|---|
