A Duna a forrástól a Vaskapuig, a Tisza, a Balaton és a teljes vízgyűjtő — 74 hivatalos vízmérce, 15 percenként frissítve. A pontok színe súgja, hol áll a víz; a cseppek folyásirányban úsznak. Koppints bármelyik mércére.
Mindegyik mérce a saját elmúlt 30 napjához képest — ki árad, ki apad, hol mozog a legtöbb víz.
Minden oszlop egy mérce: azt mutatja, hol áll a víz a saját 30 napos sávjában. Balról jobbra folyik — Németországtól Szerbiáig. Koppints egy állomásra a részletekért.
Ennyit változik ugyanaz a folyó néhány hónap alatt — az idei tetőzés és a mai állapot, azonos skálán.
A cső azt mutatja, mennyire van tele a mérce a saját 30 napos minimum–maximum sávjához képest.
A tavak valódi körvonala, bennük az aktuális szint a saját 30 napos sávjukra vetítve.
Ami ma a hegyekben esik, napok múlva a mércéken látszik. A mérőállomások környéki csapadék top-listája.
Napi vízállások az év elejétől — áradások és apadások egy görbén.
Az ország legnagyobb erőművének nincs hűtőtornya — a Duna a hűtőtorony. Most a folyó annyira leapadt, hogy ez a rendszer nem működik.
Az aktív zóna 267-ről 297 °C-ra melegíti a vizet, ami 123 bar nyomáson nem tud felforrni. Hat hurok kering minden blokkban, hat vízszintes gőzfejlesztőn át — ez a víz soha nem hagyja el a hermetikus teret.
A gőzfejlesztő falán át a hő 46 baros gőzt csinál egy másik, tiszta vízkörből. Ez hajtja blokkonként a két turbinát és az 500 MW-os generátort, majd a fáradt gőz a kondenzátorba jut. A két kör vize sosem keveredik.
A kondenzátor csövein blokkonként ~25 m³/s Duna-víz fut át: ez csapatja le a gőzt, és ~8 °C-kal melegebben megy vissza a folyóba. Paksnak nincs hűtőtornya — a Duna maga a hűtőtorony. Ha a Duna nem elérhető, az egész lánc megáll.
A mérce nullpontja egy régen rögzített szint — nem a meder alja. Ha a meder mélyül vagy tartós az aszály, a víz a nullpont alá kerülhet. A −5 cm tehát valódi mérés, nem hiba.
A Duna 2 850 km hosszú, vízgyűjtője 817 000 km² — Európa 19 országát érinti, és mintegy 80 millió ember él a vízgyűjtőjén.
Budapesten a valaha mért legnagyobb vízállás 891 cm volt, 2013. június 13-án. Az oldalon látható budapesti érték ehhez képest mutatja, mennyire „üres" most a meder.
Közép-Európa legnagyobb tava: 594 km² felület, mégis átlagosan csak 3,3 m mély. Egyetlen centi vízszintváltozás közel 6 millió köbméter vizet jelent.
A sáv azt mutatja, hol áll a mérce a saját 30 napos minimum–maximum tartományában. Kattints egy sorra a részletekért.
| # | Mérce | Folyó | Vízállás | 24 óra | Sáv-pozíció |
|---|
A déli öntözővíz fele elpárolog, mielőtt a gyökerekig érne. Hajnalban vagy késő este öntözz — fele annyi víz, ugyanaz a hatás.
Egy 100 m²-es tetőről 10 mm eső = 1000 liter víz. Egy hordó a csatorna alatt hetekig elég a kertnek.
A takart talaj akár 70%-kal kevesebb vizet veszít. A fűnyesedék ingyen van — terítsd az ágyásokra.
Egy perc zuhany ≈ 10 liter. Egy 4 fős család napi 2 perccel rövidebb zuhanyokkal havonta ~2400 litert spórol.
Az oldal tetején mindig az aktuális, 15 percenként frissülő hivatalos érték áll, az Országos Vízjelző Szolgálat mérése alapján. A vízállás a budapesti mérce nullpontjához képest értendő.
A gyűjtőnk 15 percenként kérdezi le a forrásokat. A magyar mércék jellemzően óránként, a német és osztrák mércék 15 percenként közölnek új mérést.
Kizárólag nyílt, hivatalos forrásokból: hydroinfo.hu (Országos Vízjelző Szolgálat), PEGELONLINE © WSV, Copernicus GloFAS (hozam, 2020-ig visszamenőleg), Open-Meteo és a Natural Earth térképgeometria. A teljes lista a láblécben. A nyers adat bárkinek elérhető: vizmeter/data.json.
Minden mércénél az elmúlt 30 nap legkisebb és legnagyobb vízállása közé vetítjük az aktuális értéket — így egy pillantásra látszik, hogy a folyó épp a mostanában megszokott sávjának alján vagy tetején jár.
A Vízméter ugyanezt az adatot élő térképen mutatja — esőréteggel, aszályréteggel, Duna-túrával.