Egy átlagos nyári napon 5,3 mm víz párolog el a Balatonból, ez 3,1 millió köbméter. Erős szélben majdnem a duplája. A siófoki meteorológiai állomás 2002 óta mért adataiból és műholdas hőképekből számoltuk ki, mitől függ, mikor a legnagyobb, és mennyit tesz hozzá a déli part sekély, gyorsabban melegedő vize.
A kalkulátor a vízügyi gyakorlatban a nagy tavainknál használt párolgási képlet napi változatával számol. A gombokkal valódi napokat és havi átlagokat tölthet be a siófoki mérésekből, a csúszkákkal pedig kipróbálhatja, melyik tényező mennyit számít.
A képlet lényege egyszerű. A víz fölött mindig van egy vékony, párával telített légréteg: minél melegebb a víz, annál több pára van benne. Ha a levegő fölötte száraz, a pára gyorsan átjut bele, a szél pedig folyamatosan elhordja. Ezért párolog alig valami, ha a levegő melegebb és párásabb a víznél, és ezért lehet nagy a párolgás egy hűvösebb, de szeles, száraz napon is.
Siófokon 2237 nyári nap méréseiből (június–augusztus) számoltuk ki a napi párolgást, és a napokat hőmérséklet és szél szerint csoportosítottuk. A cellákban az átlag és a napok száma áll. 24–28 °C-os napokon szélcsendben 4,4 mm, erős szélben 8,0 mm párolgott el.
| Napi középhőmérséklet | Szélcsend, gyenge szél 7 km/h alatt | Enyhe szél 7–13 km/h | Élénk szél 13–18 km/h | Erős szél 18 km/h fölött |
|---|---|---|---|---|
| 20 °C alatt | 3,4mm40 nap | 4,1mm125 nap | 5,2mm71 nap | 6,4mm173 nap |
| 20–24 °C | 3,9mm187 nap | 4,6mm408 nap | 5,8mm175 nap | 7,3mm228 nap |
| 24–28 °C | 4,4mm172 nap | 5,1mm386 nap | 6,3mm107 nap | 8,0mm69 nap |
| 28 °C fölött | 5,2mm25 nap | 5,8mm58 nap | 8,1mm10 nap | 10,7mm3 nap · kevés adat |
Mindegyiken 23,7–28,8 °C-os volt a víz, és mindegyiken 20 km/h fölött fújt a szél. A levegő napi átlaga viszont többnyire csak 21–23 °C volt: a legnagyobb párolgást a meleg víz fölött fújó, nála hűvösebb szél okozza.
A siófoki órás mérésekből kiszámoltuk, a nap melyik szakában mennyi víz párolog el nyáron. A görbe szinte lapos: a napi párolgás 51%-a este 8 és reggel 8 között történik. Éjjel a levegő lehűl, a víz viszont alig, így a víz és a levegő közti különbség megmarad. A legkevesebb víz délelőtt 9–11 óra között párolog: ekkor a levegő gyorsan melegszik és utoléri a vizet, amely még a napi legalacsonyabb hőmérsékletén van. A legtöbb 17–19 óra között, amikor a víz a legmelegebb, és a legerősebb a szél.
A sekély part menti vízben erősebb a napi ingadozás: nappal gyorsabban melegszik, éjjel gyorsabban hűl. Ezért a délelőtti műholdas hőképből számolt többlet felső becslés.
A Landsat amerikai műholdak hőkamerája a vízfelszín hőmérsékletét is méri, 100 méteres részletességgel. A térképen 2026. augusztus 27. délelőtt 11:33-kor látszik a tó. Minden pontot a hozzá legközelebbi part 2,5–4 km-re lévő nyílt vizéhez viszonyítottunk, így csak a part menti többlet látszik. A narancs és vörös szegély a melegebb, sekély víz.
KeszthelyBadacsonyTihanyBalatonfüredFonyódBalatonboglárBalatonlelleBalatonföldvárSiófokBalatonmáriafürdő
A tó belsejében látható kékes és sárgás foltok valószínűleg a szél keltette áramlások és keveredés nyomai, ezek óráról órára változnak. A világosszürke foltok felhők; a Balatonkenese felőli csücsök kimaradt a felvételről.
7 felhőmentes délelőtt júniustól szeptemberig (2026. június 8, 2026. június 16, 2026. június 24, 2026. július 26, 2026. augusztus 3, 2026. augusztus 27, 2026. szeptember 20) átlaga, 4 km-es partszakaszonként mérve.
Megmértük, milyen messzire nyúlik a parttól az a sáv, ahol a víz legalább fél fokkal melegebb a beljebb lévő nyílt víznél. Ott széles, ahol a part előtt messze kinyúlik a sekély víz, mert ez nappal gyorsabban melegszik. A déli parton Balatonfenyves előtt 1 250 m, Siófok előtt 1 230 m széles. A sekély Keszthelyi-öböl szinte egészében melegebb a nyílt tónál, ott nem is sávról, hanem az egész öbölről van szó. Szigliget és Révfülöp előtt ilyen sáv nem mérhető. Az északi part többi részén keskenyebb a sáv, mert ott meredekebb a meder.
Az összes jó felvétel (7 délelőtt) átlaga, településenként egy 6 × 4 km-es kivágaton. A sötét vonal a +0,5 °C-os határ, ezen belül van a meleg sáv. A part menti 150 m szürke, mert ott a hőkamera már a szárazföldet is látja.
1 km
1 km
1 km
1 km
1 km
1 km
1 km
1 km
1 km
1 km
1 km
1 km
1 km
1 km
1 km
1 kmBalatonvilágos, Balatonkenese és Balatonalmádi partja kívül esett a felvételeken. A településnevek a legközelebbi partszakaszt jelölik, ±3 km-es körzetben.
Egy fokkal melegebb víz 12–20%-kal többet párologtat ugyanolyan levegő és szél mellett. A part menti sáv viszont keskeny, a tó felületének csak kis része.
A felvételek minden képpontjára kiszámoltuk, mennyivel párologna többet, mint a környező nyílt víz, és ezt összegeztük a tó egészére. A déli part menti meleg sáv 1,8–3,1%-kal növeli a tó teljes párolgását, az északi part sávja a legtöbb napon ennél kevesebbel (0,0–2,8%). 2026 nyarán (június–augusztus) 62 cm párolgott el, ennek 3%-a kb. 1,9 cm.
Ez felső becslés: a műhold délelőtt fél 12 körül halad át, amikor a sekély víz már felmelegedett, éjjel viszont ez hűl le a leggyorsabban.
A szárazra került sáv nem párolog vízfelületként. A déli parti apadásról szóló lapunkon mért kb. 285 hektár a tó felületének 0,48%-a, idén ősszel ennyivel kisebb a párolgó vízfelület. Ha a szárazra került homokot benövi a növényzet, az maga is párologtat: a Fertő tavi mérések szerint a nádas a nyári hónapokban 1,2–1,5-ször annyit, mint a nyílt víz.
| Felvétel napja | Víz (Siófok) | Párolgás aznap | +1 °C víz | Déli sáv többlete | Északi sáv többlete |
|---|---|---|---|---|---|
| június 8. | 23,5 °C | 5,2 mm | +14% | +1,8% | +2,0% |
| június 16. | 21,0 °C | 4,2 mm | +20% | +3,0% | +0,8% |
| június 24. | 26,7 °C | 8,4 mm | +12% | +3,1% | 0,0% |
| július 26. | 22,3 °C | 6,9 mm | +13% | +2,0% | +0,6% |
| augusztus 3. | 26,4 °C | 5,5 mm | +16% | +2,3% | +2,8% |
| augusztus 27. | 24,3 °C | 6,9 mm | +13% | +1,8% | +0,8% |
| szeptember 20. | 20,5 °C | 4,0 mm | +18% | +1,8% | +0,8% |
A három görbe ugyanabban a mértékegységben, centiméterben mutatja, mi történt január 1. óta: mennyi eső esett a tóra, mennyi víz párolgott el, és mennyit változott a vízállás. A vízszint jóval kevesebbet esett, mint amennyit az eső és a párolgás különbsége indokolna. A különbséget a Zala és a patakok pótolták.
Átlagos napi párolgás hónaponként a siófoki mérésekből: 2002–2025 átlaga és 2026. 2026-ban 7 hónapban párolgott el a szokásosnál legalább 5%-kal több víz (március, április, május, június, július, augusztus, szeptember). Ennek fő oka a szokatlanul száraz levegő: júniustól augusztusig átlagosan 54% volt a páratartalom a megszokott 67% helyett.
Éves párolgás és a tóra hullott eső a siófoki mérésekből. Egy átlagos évben a tóra hulló eső a párolgásnak csak kb. a felét pótolja, a többit a Zala és a patakok hozzák. 2026-ban október 6-ig 1116 mm párolgott el, több, mint bármelyik teljes évben (az eddigi legtöbb 1098 mm volt, 2017-ben), eső 211 mm esett (a legkevesebb teljes évben 284 mm, 2011-ben).
A vízállás a tóátlag hónap eleji értéke, az eső a siófoki mérés, a párolgás a fenti képlet. A csillagos oszlopot nem mérték, hanem mi számoltuk ki: ennyi víznek kellett a Zalán és a patakokon érkeznie ahhoz, hogy a vízállás így alakuljon. Leengedett vízzel nem számoltunk: a Sió-zsilipen a szabályozási szint (legfeljebb 120 cm) közelében szoktak vizet leengedni, idén viszont legfeljebb 90 cm volt a vízállás.
| Hónap | Vízállás | Változás | Eső a tóra | Párolgás | Zala és patakok* |
|---|---|---|---|---|---|
| január | 74 → 81 cm | +7,0 cm | +3,4 cm | −2,3 cm | +5,9 cm |
| február | 81 → 88 cm | +7,0 cm | +2,7 cm | −1,4 cm | +5,7 cm |
| március | 88 → 90 cm | +2,0 cm | +1,4 cm | −5,5 cm | +6,2 cm |
| április | 90 → 87 cm | −3,0 cm | +0,2 cm | −10,0 cm | +6,8 cm |
| május | 87 → 84 cm | −3,0 cm | +6,8 cm | −14,2 cm | +4,5 cm |
| június | 84 → 73 cm | −11,0 cm | +2,0 cm | −18,3 cm | +5,3 cm |
| július | 73 → 56 cm | −17,0 cm | +2,0 cm | −22,2 cm | +3,2 cm |
| augusztus | 56 → 42 cm | −14,0 cm | +1,0 cm | −21,4 cm | +6,4 cm |
| szeptember | 42 → 30 cm | −12,0 cm | +1,8 cm | −14,3 cm | +0,5 cm |
| január 1. – október 6. | 74 → 29 cm | −45 cm | +21,1 cm | −111,6 cm | +45,5 cm |
A Zala és a patakok kiszámolt hozama havonta ingadozik, mert egyetlen állomás esője és a párolgási képlet is csak közelítés. Egész évre átlagolva 11 m³/s jön ki. A Zala és a közvetlenül a tóba ömlő patakok sokévi átlaga együtt kb. 17 m³/s, aszályos évben ennél jóval kevesebb.
A Balatont a Zala, a patakok és a szél hordta üledék folyamatosan tölti; a tó fenekén 6–10 m vastag az üledék. Az uralkodó északnyugati szél a felszíni vizet az északi partról a déli felé hajtja, a mélyben pedig visszafelé áramlik a víz. Az északi parton a Bakony hegyei miatt meredekebb a meder, a délin lankás. A déli part Fonyódtól Balatonmáriafürdőig gyakorlatilag végig kiépített.
Forrás: vízügyi árvízkockázat-kezelési tervezési leírás, Balaton (vizeink.hu)A Fonyód és Balatonfenyves mögötti lápos terület a Nagyberek, egykor 87 km²-es természetes mocsár. 1864-ben társulatok alakultak a déli parti berkek lecsapolására, 1908 és 1911 között pedig kiásták a Nyugati-övcsatornát, hogy a berekbe folyó patakok vizét közvetlenül a Balatonba vezessék. Az övcsatorna ma a Zala után a legtöbb vizet szállítja a tóba; a vízgyűjtőjén a Marcali-tározó fogja fel a tápanyag egy részét.
Forrás: ugyanottAmi természetes úton évszázadokig tartana, azt a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer mesterségesen végzi el. A Hídvégi-tavat 1985-re árasztották el, a második ütem 2014-ben készült el. A Zala vizét a lehető leghosszabb ideig visszatartják, hogy a tápanyag ott rakódjon le, ne a Balatonban. A Zala foszforterhelése az 1980-as évek csúcsához képest töredékére esett.
Forrás: ugyanott; Honti Márk (HUN-REN–BME) előadása, BLKI, 2023Eddig nem látszott ilyen összefüggés. A nyári algamennyiség az 1980-as és 90-es években volt a legnagyobb, közepes vízállás mellett, amikor a Zala sok tápanyagot hozott. A 2003-as rekord alacsony vízállás évében kevés volt az alga, a 2019-es algavirágzás viszont magas vízállásnál jött. A kutatók szerint a tartósan magas vízszint árt a vízminőségnek, a nádasoknak és a parti létesítményeknek.
Forrás: Honti Márk előadása, BLKI, 2023 (KDTVIZIG-adatok)A tó felülete 594 km². Ebből minden más kiszámolható:
A kutatók számításai szerint 2040 után a mostani szabályozással már nem kerülhetők el a nagyon alacsony vízállások. 2040 és 2060 között alkalmanként, utána rendszeresen vízpótlásra lehet szükség, legfeljebb 3 m³/s-mal, az év legfeljebb hét hónapjában. Forrásként először karsztvíz, később a Dráva vagy a Mura jöhet szóba. Ekkora pótlás évente kb. 16 cm-t hoz; a mostani 41 cm-es hiányt kb. 2,6 év alatt töltené fel, ha közben a párolgást épp pótolná a Zala és a patakok vize.
Forrás: Honti Márk előadása, BLKI, 2023Nyáron átlagosan napi 5,3 mm-t, júliusban 5,7 mm-t, januárban 0,8 mm-t. A 594 km²-es tavon egy nyári nap párolgása kb. 3,1 millió m³ víz. Meleg vizű, szeles napon 10–14 mm is elpárolog.
A tó hosszú távú vízmérlege szerint kb. 900 mm, ez nagyjából 540 millió m³. A siófoki mérésekből 2002 és 2025 között évi átlagosan 977 mm jön ki. 2026-ban október 6-ig 1116 mm párolgott el, több, mint 2002 óta bármelyik teljes évben.
A víz hőmérsékletétől, a levegő páratartalmától és a széltől. Meleg víz fölött, száraz levegőben, szélben párolog a legtöbb. A 2002 óta mért 8 legnagyobb párolgású nap mindegyikén 20 km/h fölött fújt a szél.
Igen, de az egész tóra nézve keveset számít. Nyári délelőttökön (júniustól szeptemberig) a déli part menti első 300 m-en átlagosan 1,3 °C-kal melegebb a víz, mint 2,5–4 km-rel beljebb. Ez a tó teljes párolgását 1,8–3,1%-kal növeli, 2026 nyarán legfeljebb kb. 1,9 cm-rel.
Igen. Nyáron a napi párolgás 51%-a este 8 és reggel 8 között történik. A víz éjjel is meleg marad, a levegő viszont lehűl, ezért a párolgás egész nap egyenletes. A legkevesebb délelőtt 9 óra körül, a legtöbb késő délután párolog.
2026 júliusában 17 cm-t apadt a tó, naponta kb. 0,5 cm-t. A párolgás ennél több volt, naponta kb. 0,7 cm; a különbséget a Zala és a patakok pótolták.
A október 7-i 29 cm-ről a 70 cm-es szintig 41 cm, kb. 244 millió m³ hiányzik. A kutatók által felvetett 3 m³/s-os vízpótlás ennyit kb. 2,6 év alatt hozna, ha közben a párolgást épp pótolná a Zala és a patakok vize.
A párolgást közvetlenül csak különleges műszerekkel lehet mérni, ezért a gyakorlatban képlettel becsülik. A vízügy a nagy tavainknál a Meyer-képletet használja: a párolgás arányos a víz és a levegő gőznyomásának különbségével, és nő a széllel. Mi a képlet napi változatát használjuk, a Fertő tónál közölt együtthatókkal (Török és Torma, 2025). A képlethez a HungaroMet siófoki állomásának mérései adják a vízhőmérsékletet, a léghőmérsékletet, a páratartalmat és a szelet, 2002 óta minden napra és órára.
A képlet egyszerű, ezért van bizonytalansága. Egy 2025-ös vizsgálat szerint a Fertő tónál a fizikai alapú számításoknál nagyobbra becsülte a párolgást. A siófoki adatokból évi átlagosan 977 mm jön ki, a tó hosszú távú vízmérlegéből kb. 900 mm jön ki. A számokat ezért néhány százalékos pontossággal érdemes olvasni.
A Landsat 8 és 9 hőkamerája 100 méteres részletességgel méri a felszín hőmérsékletét. 7 felhőmentes délelőtti felvételt használtunk júniustól szeptemberig; az új nyári felvételeket a lap magától feldolgozza. A tavat 4 km-es szakaszokra bontottuk, és minden szakaszon a part menti sávokat a 2,5–4 km-rel beljebb lévő nyílt vízhez hasonlítottuk. Így a tó belsejének nagyobb, szél keltette hőmérséklet-különbségei nem torzítják az eredményt.
A parthoz 150 m-nél közelebbi képpontokban a hőkamera már a szárazföldet is látja, ezért ott a 150–300 m-es sáv értékét vettük. A műhold a vízfelszín legfelső rétegét látja, ami nappal kissé melegebb lehet a mélyebb víznél.
A vízállás a tóátlag reggeli értéke, centiméterre kerekítve. Az eső egyetlen állomás mérése, pedig a tó különböző részein más-más mennyiség eshet. A párolgási képlet néhány százalékot tévedhet. A Zala és a patakok kiszámolt hozamában ezek a hibák összeadódnak, ezért havi szinten csak tájékoztató, egész évre átlagolva megbízhatóbb.