Márciusban 90 cm-en állt a Balaton, október elejére 30 cm-re apadt. Balatonvilágos és Fonyód között ezalatt mintegy 285 hektárnyi part került szárazra, nagyjából 400 focipályányi terület. Műholdfelvételeken megmértük, hol mennyi: a lapon strandonként kinagyítható, lemérhető és összevethető a tavaszi és az őszi állapot.
Átlagosan 51 m, de helyenként a 130 m-t is meghaladja. Fonyódon átlagosan 80 m, Balatonlellén 67 m, Balatonföldváron 60 m, Siófokon 47 m.
Egy olvasónk becslése szerint Balatonföldváron 30–50 m, Balatonlellén helyenként 100 m fölött van. A mérés ezt megerősíti: Lellén 4 helyen 107–131 m, Földváron pedig két arca van a partnak: a mérőhelyek felén 3–40 m, a másik felén 69–123 m.
47–49 cm-es tóátlagnál. Ennyi kell ahhoz, hogy a mostani sáv kétharmada-háromnegyede ismét víz alá kerüljön, vagyis kb. 17–19 cm emelkedés. Egyenletes lejtésű partnál ehhez 70–75 cm kellene, de a déli part előtt egy nagyon lapos homokpad fekszik, amelyet már néhány centi is elborít.
Ritka: 49 cm alá csak néhányszor süllyedt a tó. A dokumentált mélypontok a siófoki vízmércén: 1949-ben 22 cm, 2003-ban 23 cm, 2012-ben 38 cm, és most, 2026-ban 29 cm. Idén augusztus 13-ig 49 cm fölött állt a víz (225 nap). A pontos, napra lebontott gyakoriságot a tavat kezelő Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tudja megadni.
Nincs, az október 3-i a legalacsonyabb. Akkor 30 cm volt a tóátlag, és felhőtlen volt az ég. Október 5-én 29 cm volt a tó, de az aznapi felvételt 95%-ban felhő takarja. Ha a következő hetekben tiszta felvétel készül, a lap azzal frissíthető.
A bal oldali képen márciusban, 90 cm-es vízállásnál, a jobb oldalin október 3-án, 30 cm-nél látszik ugyanaz a partszakasz. A világos, homokszínű sáv a jobb oldali képen a szárazra került part. Minden kép 2,4 km széles, a jobb alsó sarokban 500 méteres skála segít a becslésben.








A középső elválasztót húzza jobbra-balra: bal oldalon a márciusi, jobb oldalon az októberi felvétel látszik. A szárazra került sáv sárgával van kiemelve. A 📏 Vonalzóval bármely két pont távolsága lemérhető méterben. Ha ránagyít, a part menti pöttyökre kattintva megjelenik az adott pont összes mérése.
Egy oszlop egy 250 méteres partszakasz: minél magasabb, annál szélesebb ott a szárazra került sáv (méterben, bal oldali skála). A szürke, csíkozott oszlopoknál kikötő, kőszórás, nádas vagy felhő miatt nem lehetett megbízhatóan mérni. Az oszlopra kattintva a térkép odaugrik.
👆 Vigye fölé az egeret, vagy koppintson egy oszlopra: a térkép odaugrik, és megmutatja az adott helyet.
Kattintson egy helyre: a térkép odanagyít, és egymás mellett mutatja a márciusi és az októberi felvételt.
Márciustól augusztus közepéig a tó 42 cm-t apadt, a vízszél mégis átlagosan csak 17 m-rel húzódott beljebb. Augusztus 14. és október 3. között már csak 18 cm-t apadt, a víz viszont további 34 m-rel húzódott vissza, naponta átlagosan 0,7 m-rel. Ekkor bukkant elő a lapos homokpad.
👆 Egy pontra mutatva vagy koppintva látszik a dátum, a vízállás és a visszahúzódás.
Az átlag a település partszakaszán mért pontokból számolt átlagos szélesség. Az „1 cm apadás” oszlopok azt mutatják, hány méterrel húzódik beljebb a víz, ha a tó szintje 1 cm-t csökken. A két vízállás-tartományt azért adjuk meg külön, mert a part nem egyenletesen lejt: 48 cm fölött a vízszél alig mozdul, alatta viszont egy lapos homokpad gyorsan szárazra kerül.
| Település | Átlag | Legkeskenyebb – legszélesebb | 1 cm apadás, 90–48 cm | 1 cm apadás, 48–30 cm |
|---|---|---|---|---|
| Fonyód | 80 m | 5–139 m | 0,42 m | 3,1 m |
| Balatonboglár | 59 m | 4–114 m | 0,53 m | 2,3 m |
| Balatonlelle | 67 m | 6–131 m | 0,43 m | 2,8 m |
| Balatonszemes | 47 m | 8–110 m | 0,39 m | 1,3 m |
| Balatonőszöd | 55 m | 22–82 m | 0,17 m | 3,2 m |
| Balatonszárszó | 49 m | 17–88 m | 0,37 m | 2,2 m |
| Balatonföldvár | 60 m | 3–123 m | 0,34 m | 2,2 m |
| Szántód | 37 m | 14–67 m | 0,49 m | 0,4 m |
| Zamárdi | 45 m | 4–138 m | 0,15 m | 1,1 m |
| Siófok | 47 m | 6–123 m | 0,15 m | 1,8 m |
| Balatonvilágos | 16 m | 6–41 m | 0,12 m | 0,5 m |
A márciusi partvonal 104,32 m, az októberi 103,72 m tengerszint feletti magasságban van (Balti alapszint, a siófoki vízmérce 103,42 m-es nullpontjából számolva). A szárazra került sáv tehát 60 cm szintkülönbséget hidal át, átlagosan 51 m-en.
A part lejtése azonban nem egyenletes. 103,90 m fölött kb. 3,3% (1 cm esés 0,3 m-en), alatta kb. 0,55% (1 cm esés 1,8 m-en). Ez a lapos homokpad.
47–49 cm Ennyi tóátlag-vízállásnál marad szárazon a mostani sáv harmada (47 cm), illetve negyede (49 cm). A sávot a márciusi, 90 cm-es partvonaltól számítjuk. Pontosság: kb. ±5 cm.
Az eredményt nem képletből számoltuk, hanem a nyári felvételekből: 156 mérőponton megnéztük, hol állt ténylegesen a víz az egyes vízállásoknál. A pontok felénél a harmad 43 és 54 cm, a negyed 46 és 72 cm közé esik.
Egyenletesen lejtő partnál 70, illetve 75 cm jönne ki, a valóságban azonban ennél jóval kevesebb is elég. A déli part előtt, a 30 és 48 cm közötti szinten egy nagyon lapos homokpad húzódik. A sáv nagyobbik része ezen van, és pár centi emelkedés is gyorsan elborítja. A márciusi partvonal közelében meredekebb a part, ott a víz centinként alig mozdul.
—
↔ Húzza a csúszkát: a rajzon emelkedik vagy süllyed a víz. A magasság a jobb láthatóság kedvéért erősen nagyítva van.
A sáv a márciusi (90 cm) és az októberi (30 cm) partvonal közötti terület. Az eredmény a 156 legalább 20 m széles mérőpont adataiból készült. 30 és 90 cm között mértünk, ezen kívül nem becslünk. A siófoki vízmérce nullpontja 103,42 m a Balti-tenger szintje felett, így a 29 cm 103,71 m-nek felel meg.
👆 A görbe bármely pontjára mutatva vagy koppintva látszik az aznapi vízállás.
Idén január 1. és július 6. között 70 cm fölött állt a tóátlag (187 nap), január 1. és június 28. között 75 cm fölött is (177 nap). Azóta folyamatosan apad, a legutóbbi mérés (október 5.) szerint 29 cm. A függőleges jelek a felhőmentes műholdfelvételek napjait mutatják.
Hogy egy adott vízállás hány évben fordult elő, ahhoz a tó 1921 óta vezetett napi vízállássora kellene. Ez nincs nálunk; a tavat kezelő Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tud ilyen kimutatást adni. Nyilvános forrásból ennyi ismert:
A Sentinel-2 műhold a látható fény mellett közeli infravörösben is fényképez. Az infravörös fényt a víz szinte teljesen elnyeli, a homok, a fű és a beton viszont visszaveri. A kettő arányából (ez a normalizált vízindex, angol rövidítéssel NDWI) minden 10×10 méteres képpontról eldönthető, hogy víz vagy szárazföld.
Balatonvilágostól Fonyódig 250 méterenként a partra merőleges mérővonalat húztunk, és minden felvételen megkerestük, hol ér véget rajta a víz. A szomszédos képpontok értékét is figyelembe vesszük, így a vízszél helye 5–10 méteres pontossággal adódik.
2026 márciusa és október 3. között 22 napon készült használható felvétel. Mindegyik mellé az aznap reggeli tóátlag-vízállást vettük:
A sáv szélessége a márciusi–áprilisi (kb. 90 cm) és a szeptember végi–október eleji (kb. 30 cm) partvonalak távolsága. A közbülső napokból számoltuk, hogy 1 cm apadásra mennyivel húzódik beljebb a víz, és hogy mikor marad szárazon a sáv harmada-negyede.
Nedves homok, nagyon sekély víz. Tíz méteres képponton nehéz szétválasztani a pár centis vizet a frissen szárazra került nedves homoktól, és a világos homok fölötti 5–10 cm-es víz a műholdon néha szárazföldnek látszik. Ezért a szélességek néhány méteres, a centiméterben megadott válaszok kb. ±5 cm-es pontosságúak.
Szél. Erős szélben a tó egyik végén akár 10–20 cm-rel is feljebb állhat a víz. A vízállást reggel mérik, a felvétel délelőtt készül, így szeles napokon néhány méter eltérés lehet.
Kikötők, kőszórás, nád. Ahol a partot fal vagy kőszórás védi, ott a vízszél nem mozdul, a sáv 0 m. Mólónál és nádasnál a mérés bizonytalan; ezeket a pontokat kiszűrtük, a térképen és az ábrán szürkén látszanak.
Tócsás homokpad. Siófok keleti részén (Szabadifürdő, Ezüstpart) és Zamárdiban 100–200 m széles, tócsákkal tagolt, nedves homokpad van a part előtt. Itt attól függ a vízszél helye, hogy a tócsák éppen összeérnek-e a tóval, ezért csak a legalább 40 m összefüggő vizet vettük a tó szélének.
Felhő. Ahol egy napon felhő vagy felhőárnyék esett a mérővonalra, ott azt a napot kihagytuk.
Kapcsolja be a térkép fölött a 📏 Vonalzót, kattintson a kezdőpontra, például a márciusi (kék) partvonalra, majd a végpontra, a mostani vízszélre. A távolság méterben jelenik meg. Több pontot is felvehet egymás után; a Vonalzó gomb újbóli megnyomása törli a mérést. A képpontok mérete miatt a kézi mérés is kb. ±10 m pontos.
A térkép aktuális nézete a böngésző címsorában van, így egy kinagyított strandot linkként is elküldhet.