Így néz ki most a Balaton műholdról
A legfrissebb felvétel 2026. 09. 18. készült, 3% felhővel. Alatta végiglapozhatod a másik 357 képet is, egészen 2015-ig — így a saját szemeddel látod, mennyit változott a víz színe, az algásodás, télen a jégtakaró.
Billentyűvel is megy: szóköz indít és megállít, a nyilak egy-egy napot lépnek.
Akkor és most — mi változott?
Válassz ki két napot, és húzd a fogót: balra a régebbi, jobbra az újabb felvétel. Alapból a legrégebbi derült képet tesszük a legfrissebb mellé.
Mit érdemes keresni ezen a képen?
A Balaton a legnagyobb magyar felület, amit a Sentinel-2 egyben lát. A képeken jól elkülönül a Keszthelyi-öböl zavarosabb, a Zala hordalékától barnább vize és a keleti medence tisztább kékje. Nyáron a algásodás zöldes fátyolként jelenik meg, jellemzően a nyugati medencében; vihar után a felkavart üledék világos örvényeket rajzol a partközeli sávba. Télen a jégtakaró a víznél jóval világosabb, és a szél iránya szerint töredezik.
A felhő az időjárás része. A részben felhős felvételeket meghagytuk — a felhő százaléka mindig ott áll a kép mellett —, mert egy felhős nap is a tó élete. Ahol a műhold csak félig repült át a területen, azt a napot nem mutatjuk.
Honnan van a kép, és mennyire friss?
A felvételek a Copernicus Sentinel-2 műholdpárostól származnak, az Európai Unió Föld-megfigyelési programjából. A két műhold együtt 2–3 naponta halad el ugyanazon a hely fölött, és 10 méteres felbontással fényképez a látható tartományban — vagyis a kép nagyjából azt mutatja, amit a szem is látna az űrből. Egy képpont tíz méter: egy focipálya körülbelül tíz képpont.
Az itt látható 358 felvétel 2015-tól 2026-ig tart, és minden nap bővül. A korábbi évekből a nyári hónapokból van kép, hogy évről évre ugyanabban az időszakban lehessen összehasonlítani; az utóbbi hónapokból szinte minden derült nap megvan.